Beregszászi járás Mezővári

    Az egykori mezőváros a Borzsa folyó Tiszába ömlő torkolatánál az ukrán-magyar határ mentén, Beregszásztól 15 kilométernyire  terül el. 
 

  Már a honfoglaló magyarok megtelepedtek itt. A borsovai vár hajdan nagy kiterjedésű erősség lehetett, és innen kapta a község a nevét. A település a XIII. századig nemcsak közigazgatásilag, hanem egyházi szempontból is a környék székhelye volt.
   A településnek egyébként már a XII. században volt lelkészsége. Az 1241-es tatárjárás után IV. Béla király a helységbe idegeneket telepített be, akik virágzóvá tették. A XIV. században a település a királyszék birtoka, várossá emelték és olyan szabadságjogokkal ruházták fel, amelyekkel csak Buda és más fontosabb királyi városok rendelkeztek. Váriban birtokai voltak a következő családoknak: Korjatovics Tódornak, Brankovics Györgynek, Báthori Istvánnak és leszármazottaiknak.
    A XVII. században gyakran tartottak Váriban megyei gyűléseket. 1716-ban a Moldván és Erdélyen hazánkba berontott krími tatárok Várit is meglepték, s nemcsak a tömérdek ingóságot, templomi edényeket vittek el, hanem a lakosság egy részét is rabszíjra fűzve elhajtották.
   A községnek 450 polgára vett részt az I. világháborúban. 1944 novemberében a sztálinisták 340 férfit hurcoltak el a községből, közülük 169-en odahaltak. A II. világháborúban magyar katonaként 34-en estek el.


 

Mezővári - falusi szálláshelyek