Beregszászi járás Bene

Bene Beregszásztól 14 kilométernyi távolságra a várostól délkelet irányban az Ungvár - Rahó országút mentén fekszik.  Dél felől a Nagyalföld sík rónájának pereme, észak felől a Kárpátok nyúlványai veszik körül.

 

A falu írott története 1269-től kezdődik. Bhene, IV. Béla király adománylevelében, mint János Péternek fia, és Márton Jánosnak fia birtokaként szerepel. Az 1333-as pápai tizedek lajstromában a helység mint katolikus anyaegyház szerepel. Ekkor  Kelemen nevű lelkésze három garasban váltotta meg a tizedet. A kutatások szerint minden valószínűséggel az őslakosok erdőkitermelő jobbágyok voltak.

1593-ban a lakosok földesurukkal és 1458-ban épült kőtemplomukkal áttértek a protestáns hitre.

II. Rákóczi Ferenc emlékirataiban említi, hogy 1703. július 14-én Benénél ereszkedett le csapataival a hegyekből és kelt át a Borzsa folyón. A Vári zászlóbontás után a megyei hajdúkkal vívott összecsapás foglyait Benébe kísérték és feleskették a fejedelem hűségére.

Az 1848-49-es szabadságharcban 51 benei önkéntes vett részt a helyi református lelkésszel az élen, mely során a Galícia felől benyomuló osztrák Barkó tábornok hadai elleni harcban vettek részt.

1918 őszén a falut megszállták a románok, 1919 tavaszán pedig már a csehek, akik 1938-ig maradtak, mikoris visszacsatolták Kárpátalja egy részét az anyaországhoz.

1944 novemberében a sztálinisták 141 férfit hurcoltak el Benéből málenykij robotra. Innen 32 falubeli soha nem tért haza.
 

Bene - falusi szálláshelyek