Beregszászi járás Csetfalva

Szeletnyi történelem

Csetfalva Kárpátalja délkeleti részén a Tisza jobb partján terül el Beregszásztól 15 kilométernyire.

 

  A népmonda szerint nevét Árpád vezér hű alattvalójától, Csete nevű földesurától nyerte. 

Az 1418-as adatok szerint a falut a Széchyek birtokolták, királyi adomány folytán 1498-ban a Tarczayak kaptak részbirtokot; 1513-ban Lónyay Albert és neje örökáron megvették Tarczay János özvegyétől, Sárától azok csetfalvai birtokát.

1847-ben a Tisza-szabályozás munkálatainak folyását jött megtekinteni vidékünkre gróf Széchenyi István. 1847. szeptember 9-én a Pannonia nevű gőzös Csetfalva és Tiszaújlak között zátonyra fut, miután az éjszakát Széchenyi és kísérete a hajón tölti. A feljegyzések szerint 10-én Csetfalvát, 11-én Badalót látogatja meg.

Móricz Zsigmondot családi szálak kötötték Csetfalvához. Itt volt egy ideig református pap anyai nagyapja, az író édesanyja is itt született. Móricz személyesen is járt Csetfalván: népköltészeti anyagot gyűjtött, lerajzolta a református templom famennyezetének gyönyörű festett tábláit, nótákat jegyzett fel.

A reformáció idején  a régi XV. századból való, csúcsíves, egyszerű idomú római katolikus templomot és a hozzá tartozó parochiális birtokot a protestánsok elfoglalták, minthogy a község nagyobb része az új hitet fogadta el. 

A második világháború és az ezt követő sztálinista retorzió megtizedelte a község férfilakosságát. 1941 őszén 91 férfit hurcoltak el, ebből 38-an odahaltak.
 

Csetfalva - falusi szálláshelyek