Beregszászi járás Kovászó

Kovászó Beregszásztól keleti irányban a várostól mintegy 12 km távolságra a Borzsa folyó jobb partján, festői környezetben található.
 

  A krónikák a település nevét 1270-ben említik első ízben. Az V. István korában megejtett határjárásról készült okmányban királyi birtokként jegyzik. A néphagyomány szerint Kovászó a nevét a települést nyugatról és északról övező hegyekben található kovás szikláktól nyerte. A települést a XIV. században a Nagymihályi család bírta. 

 A XVI. századi okmányok arról tudósítanak, hogy a közeli Attak folyón kétkerekű malom, a Borzsa folyón pedig őrlőmalom működik. A krónikák arról is szólnak, hogy a kovászói hegyen ekkor már jóféle bor terem, s a szőlőültetvény birtokosa maga a kovászói vár ura.


1546-ban a várat Mathuznai György és Pál bírja. Az adóösszeírási lajstrom tanúsága szerint 1566-ban a Tokaj alól visszavonuló tatárok 24 házhelyről hurcolták el az ott élőket. 1651-ben királyi új adomány címén beiktatott az itteni birtok egy részébe Lónyai Zsigmond. 1808-ban az itt lévő birtokok legnagyobb része Pogány Ferenc tulajdonába került. Emellett kisebb-nagyobb birtokokkal rendelkeztek itt a Perényiek és a Lónyaiak. 1809-ben Kovászón timsó gyárat létesítettek, amely 1812-ben már 125 mázsa timsót termelt.

A községnek 100 polgára vett részt az első világháborúban, közülük 16-an odavesztek. A második világháború idején közel száz kovászói férfi szolgált a magyar hadseregben. 1944 őszén, amikor a szovjet hadsereg elérte e vidéket, 38 helybéli férfi önkéntesként csatlakozott hozzájuk.
 

Kovászó - falusi szálláshelyek