verecke tour
Tourinform és Szolgáltató Iroda
90200 Beregszász, Bethlen Gábor u.2., Kárpátalja, Ukrajna,
Pásztor Ferenc Közösségi Ház épülete
mob:+380-507-453-457 (UA), 06 20 4981423 (HU)
verecke7@gmail.com  |  http://karpataljaturizmus.hu

Kárpátaljai utazások · Helytörténet · Beregszászi járás Remete

Beregszászi járás Remete

A két közigazgatásilag egymáshoz tartozó ruszin, ukrán településnek jelenleg összesen 1 420 (2001-es adatok) lakója van. Közülük a Beregszászhoz közelebb eső Alsóremetének (15 km-re fekszik a várostól) nagyobb a lakossága (800 fő)......
Itt jelentős cigány kisebbség él (90 fő). Az idősebbek nagyobb része, a fiatalok 30 százaléka beszéli a magyar nyelvet. A polgármesteri hivatal és a közintézmények nagyobb része is itt található.

A két településen keresztül halad a Beregszász - Ilosva műút és az Ilosva felé vivő keskeny nyomtávú vasút. A Borzsa folyó egy - másfél kilométerre kanyarog a két községtől.

Szomszédos települések: délre Nagybereg 7 km-re, északra Beregújfalu 6 km-re, keletre az ilosvai járási Komlós 3 km-re, Kámjánszke (Beregkövesd) 8 km-re.
A népi emlékezet úgy tartja, hogy a bujdosó Salamon király a XI. században az itteni hatalmas erdőkben élt, mint bűnbánó remete. Vidékünk történetének ismert kutatója Lehoczky Tivadar a korabeli okmányokban felfedezte, hogy az 1329. évben Nagy Lajos király édesanyja, Erzsébet királyné által alapított Remete Pál-rendű szerzeteseknek kolostora állt itt és ezt a helyet Kisberegnek nevezték akkoriban. A XIX. század közepén a helybéliek állítása szerint még ölnyi magasan álltak a kolostor melletti templom falai, gót faragványú ablakkeretekkel és a festés nyomaival. Egyes történészek azt feltételezik, hogy a kolostor a hitújítás "zavaros idejében" pusztíttatott el. Amikor is a szerzeteseket elűzték, a vagyonukat elkobozták. A régi írások tanúsága szerint a rendháznak a Borzsa folyón malma volt, amely még a XVI. század második felében is működött. Hogy egykoron szerzetesek éltek errefelé, erre utalnak a közeli erdőrészek nevei, például a Papmocsár és a Püspökerdő nevű tölgyesek, melyeket a Liget és a Szarvas erdő öveznek. A krónikák feljegyezték, hogy a Liget erdőt, mely a község tulajdonát képezte, Bethlen Gábor idején Balling munkácsi főkapitány elvette, s csak 1643-ban Rákóczi György fejedelem idején került vissza jogos tulajdonosaikhoz. A krónikákból tudjuk azt is, hogy 1649-ben Lorántffy Zsuzsanna idején találtatott itt 18 jobbágy, s a Kenéz nevű családból (ma is gyakori errefelé ez a név) négyen voltak soltészok: ezek kötelessége volt a remetei malomra gondot viselni, s a várnál ácsmunkát végezni. Az írások feljegyezték, hogy Rákóczi György idejében Sarkadi, Orbán, Lukács, Czibár és Szabó várbeli drabantok voltak, Varga, Lengyel, Simon, stb. nevű közjobbágyok.

Az 1669-es úrbérben a települést Remetefalvának írják, főkenéze Kenéz Demeter, ki egyszersmind bátyko is volt, míg Kenéz László azon vidék ispánjául szolgált.

A falu határában lévő egyik erdei utat az itteniek Tolvajútnak nevezik, az egykori rablójárások emlékeként. A történészek tudni vélik, hogy a kolostort 1450 táján rablók dúlták fel, ekkor pusztult el iratanyaga.

A helybéli görög katolikus lelkészség 1788-tól vezeti anyakönyvét.

Legrégebbi harangját 1617-ben öntötték.

Alsóremetének 150 polgára vett részt az első világháborúban: 15-en hősi halált haltak.

Felsőremetét a Schönborn család alapította. A XVIII. század végén az osztrák főnemesi családnak itt már majorja állt, s a Borzsa vizén malma működött. Felsőremetének 120 polgára vett részt az első világháborúban, a hősi halottak száma 10.


    « Vissza az előző oldalra