Kárpátaljai utazások · Helytörténet · Beregszászi járás Tiszacsoma

Tiszacsoma Beregszásztól 10 km távolságra elterülő, közigazgatásilag sokáig Gecséhez tartozó település. Az önállóvá válás éve 1996.....

A krónikák legkorábban 1327-ben említik először. Árpád-kori település. Nevét a Csoma vizétől kapta, mely folyó már egy 1272-ben a Lónyaiak részére kiadott adománylevélben megemlítik. A XV. század elején Upor István Csomapusztának harmadrészét elzálogosította Beregszásznak. Idő folyamán a csomai birtokrészek a Szentiványi, gróf Károlyi és Kajdi családok kezére kerültek. 1744-ben hat német család települt a községbe, és a templom és lelkész számára telket jelöltek ki. A helység üres telkeire még a XIX. század elején a Kajdi család telepített ruszin jobbágyokat, kik sokáig a beregszászi görög katolikus anyaegyházhoz tartoztak. Az 1870-es évekről így ír Lehoczky Tivadar, vidékünk lelkes kutatója: "A környéket még nemrég elborító rengeteg tölgyerdők lassan ritkulni kezdettek, főleg az 50-es években, midőn a százados tölgyfák jövedelmező kereskedelmi cikké kezdettek válni." Lehoczky tud a honfoglalás kori temetőről is: "Csoma és Gecse közt a mezőn találtatott 1874-ben egy hat hajlású vastag halvány aranysodronyból készült népvándorlás kori gyűrű."