Kárpátalja. Ungvári vár.
Ung megye Magyarország legkorábbi megyéi közé tartozott, már egy 1085. évi esemény kapcsán említik Ung várát.
Az első vár, az Anonymusnál szerepelő.....
Castrom Hung volt, mely már a honfoglaláskor létezett. A második a tatárjárás után épült, a mai Gerény területén. Ez a vár a XIV. század első évtizedében pusztult el.
A jelenleg is álló vár építését Drugeth Fülöp és öccse, János kezdte meg 1320 körül.
II. Rákóczi Ferenc , gyakran fogadta itt külföldi követeit. A szabadságharc bukása után császári ezredek tanyája. 1776-ban Mária Terézia a várat a görög katolikus püspökségnek adományozta, s 1778-tól papneveldét alakítottak ki az épületben.
A vár az Ung folyó jobb partján egy vulkanikus eredetű sziklára épült. Többször átépítették a védelmi céloknak megfelelően. Területe 2, 5 ha. Az északkeleti oldalról meredek sziklafal határolja, három oldalról pedig 15-20 m széles, 8-10 m mély szárazárok. A vár külső kapuja előtt volt az elővár, ahol a katonák laktak. A külső várat ötbástyás andezitből épült védőfal veszi körül, a bástyák közül három un. fülesbástya.
Többször átépített kapu vezet a belső várba. A palota kétemeletes, saroktornyos, belső udvaros. A keleti kapun az 1598-as évszám s a Drugeth család seregélyes címerének töredéke látható.
A várkertben megtalálhatók az 1728-ban leégett középkori gótikus templom konzervált romjai. A templom történelmi jelentőséggel bír. 63 görögkeleti pap1646-ban itt tett hűségesküt a római pápára, létrehozva ezáltal a kárpátaljai görög katolikus egyházat.
A várkertben található a XIX. századi helyi öntöttvas-művészet két remekműve: a Pinenő Hermész és a Héraklész a lernai hidrával.
A várpalota 30 termében a Kárpátaljai Honismereti Múzeum kiállításai tekinthetők meg. Különös figyelmet érdemel a népművészeti, természettudományi, népi hangszereket bemutató részleg, valamint az ősnyomtatványok és ikonok terme.
