verecke tour
Tourinform és Szolgáltató Iroda
90200 Beregszász, Bethlen Gábor u.2., Kárpátalja, Ukrajna,
Pásztor Ferenc Közösségi Ház épülete
mob:+380-507-453-457 (UA), 06 20 4981423 (HU)
verecke7@gmail.com  |  http://karpataljaturizmus.hu

Kárpátaljai utazások · Helytörténet · Ungvár

Ungvár

A városon áthalad az Uzsoki-hágón átvezető Csap-Ungvár Szambor-Lemberg vasúti szárnyvonal. Az Ungvár-Rahó országút a megyét átszelő egyik legfontosabb útvonal. A megyeszékhely határában található az Ungvár-Felsőnémeti nemzetközi határátkelő, amelyen az Ukrajna és Szlovákia közötti közúti forgalom bonyolódik le. A város nemzetközi repülőtérrel rendelkezik.
Az erdő koszorúzta hegyek tövében, az Ung folyó két oldalán elterülő város fölött magasodik Ungvár vára, mely a monda szerint tanúja volt Árpád vezér és népének diadalmas bevonulásának. A legenda szerint ekkor kellett elmenekülnie a szláv Laborc vezérnek, ám a valóság ennél sokkal prózaibb és összetettebb. Az újabb történelmi adatok alapján állíthatjuk, hogy az idő folyamán három ungi vár létezett. Az első egy földvár volt, melynek eredete az ősidőkbe nyúlik vissza és a honfoglalók idejében a mostani vártól délebbre feküdt, Deregnye község közelében, az Ung és a Laborca folyók által alkotott szegletben. Itt egy magas halom állt, körülötte pedig a mocsaras vidék, mely az év nagy részében víz alatt állt. A második Ung-újvár, a tatárjárás után épült, és a XIV. század elejéig állt fenn. Ung-újvárról először a tatárjárást követő időkben, 1250-ben emlékeznek meg a krónikák. Az erődítmény az Ung folyó felett azon a dombon terült el, ahol jelenleg Gerény község található. 1926-ban végzett ásatások során bukkantak rá a kővár romjaira. A vár pavilonrendszerben elhelyezett épületekből állt, melyeket hatalmas kőfal, bástya övezett. Az újabb próbaásatások alkalmával megtalálták a bástyák vonalát, az őrség toronylakását, a várkápolna alapfalait. A gerényi ungi vár a XIV. század első tizedében pusztult el.
.
Ungvárt királyi kamerális uradalmi mezővárossá „fokozzák le”. 1775-ben Mária Terézia a Munkács melletti Csernekhegyi kolostorból kiszorult munkácsi unitus püspöknek adományozta az ungvári várat, az akkor feloszlatott jezsuita rend ungvári rendházát a templommal együtt. A várban papneveldét helyeztek el. Így válik Ungvár Munkács helyett a vidék hit- és szellemi életének központjává. A XVIII. század második felében Ung megye székhelyét Ungvárra helyezik át. 1769-ben megkezdték a vármegye háza építését, amely 1809-ben készült el. 1783-ban II. József császár engedélyével a korábban rabláncra szorult református egyház visszaköltözhetett Ungvárra. 1792-ben zsidó iskola nyílt, 1794-ben felépült a zsinagóga. 1835 januárjában a megyegyűlés Ungvárt rendezett tanácsú várossá nyilvánította. 1847 júliusában Ungvárt felkereste Petőfi Sándor. 1848-49: sok ungvári lakos beáll Kossuth zászlaja alá. 1869-ben a város vásártartási jogot kap. Az I. világháború harcai szerencsére elkerülik a várost. 1919. január 12-én a csehszlovák hadsereg elfoglalja Ungvárt, amely a cseh uralom alatt a Podkarpatszka Rusz fővárosa. Felépül a kormányzósági palota (1932-1936), egy új közúti híd, szabályozzák az Ung-folyót. A 30-as évek elején a város lakóinak száma alig éri el a 27 ezer főt, a magyarság részaránya 20% alá esik vissza. Az 1938. november 2-i első bécsi döntés alapján Ungvárt is Magyarországnak ítélték. November 10-én a csehszlovákok átadják a várost a magyar katonai hatóságoknak. 1939 márciusától Kárpátalja fővárosa lett, megyei város címmel. 1944. október 27-én a szovjet hadsereg bevonult Ungvárra, 1946 januárjától az USZSZK Kárpátontúli területének székhelye.
A II. világháborúban magyar katonaként több mint százan odahaltak. 1944 novemberében közel 1 000 magyar férfit hurcoltak el a városból a sztálinisták. Közülük mintegy 100-an odavesztek.
Kárpátalja legnagyobb városa, megyeszékhely. A vidék legjelentősebb gazdasági és kulturális központja. Lakóinak száma a legutóbbi, 2001-es ukrajnai népszámlálás adatai szerint: összesen 115 600 fő. Túlnyomórészt ukránok, ruszinok lakják (a népesség 78%-a), de jelentős az orosz kisebbség is (mintegy 17 ezren vannak). A magyarok száma 8 000 lélek.
A megyeszékhely jelentős számú ipari létesítménnyel rendelkezik (műszergyár, mechanikai üzem, gázközlőmű gyár, gépgyár, háztartási vegyszergyár, cipőgyár, ruhagyár, számos gabonaforgalmi és nyomdaipari vállalat, furnér- és bútorkombinát, margaringyár, stb.) Itt található az Ungvári Nemzeti Egyetem és számos főiskola (Ungvári állami Informatikai, Gazdasági és Jogi Intézet), illetve a Hungarológiai Központ. Itt működik számos megyei lap szerkesztősége. A televízió- és rádióstúdiók, a megyei ukrán színház, a bábszínház, a filharmónia, és a vidék legnagyobb könyvtárai (az egyetemi és a megyei könyvtár).
A városban több mint 15 ukrán és orosz tannyelvű középiskola működik. Emellett iparművészet, közművelődési, zeneművészeti szakközépiskola, illetve kereskedelmi technikum, művészeti iskola található. A város 1946-tól magyar tannyelvű általános iskolával rendelkezik. Ezt 1954-ben minősítik középiskolává. Jelenleg a 10-es számú Dayka Gábor Középiskolának több mint 600 tanulója van. Az Ukrán Zene- és Drámai Színház a múlt század 90-es éveinek elején költözött új épületbe. Az egykori zsinagógában működik a megyei filharmónia társulata. A Megyei Történeti Múzeum a várban székel, a Megyei Szépművészeti Múzeum kiállítótermei pedig az egykori megyeházán találhatók. A vár melletti domboldalon épült fel a múlt század hetvenes éveiben a szabadtéri Néprajzi Múzeum, a skanzen. A múzeum saját kiállító teremmel rendelkezik. Az ungvári Petőfi téren, ahol Petőfi Sándor szobra van, az itteni művészeti iskola helyén állt a múlt század elején a Fekete Sas vendéglő, ahol Petőfi Sándor 1847 júliusában megszállt. Ezt az eseményt emléktábla örökíti meg.

    « Vissza az előző oldalra