verecke tour
Tourinform és Szolgáltató Iroda
90200 Beregszász, Bethlen Gábor u.2., Kárpátalja, Ukrajna,
Pásztor Ferenc Közösségi Ház épülete
mob:+380-507-453-457 (UA), 06 20 4981423 (HU)
verecke7@gmail.com  |  http://karpataljaturizmus.hu

Kárpátaljai utazások · Helytörténet · Huszt

Huszt

A Kölcsey által megénekelt, romváráról híres település az egykori koronaváros, az Ungvár-Rahó országút mentén terül el, közel ahhoz a helyhez, ahol a Nagyág a Tiszába ömlik. Husztnál számos fontos útvonal keresztezi egymást. Innen vezet az út Izán keresztül a Nagyág völgyében Ökörmezőre, a Tisza másik nagy jobb parti mellékfolyójának, a Talabornak a völgyében autózva innen jutunk el Kárpátalja legszebb vidékére, a Szinevéri-tóhoz. Vasútállomása helyben, a Csap-Nagybocskó vonalon.
1605-ben Bocskay István erdélyi fejedelem katonái foglalták el Husztot. A fejedelem halála után Rhédey Ferenc lett a vármegye főispánja és a vár ura. Ebben az időben a török sereg Ali temesi pasa vezetésével sarcolta a vidéket. A katonák között ott volt Evlia Cselebi híres török világutazó, aki nagy elismeréssel írt a huszti várról.
A vidékünkön kibontakozódó II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc egyik fényes fegyverténye, hogy már a mozgalom elején sikerült a várat csellel bevenniük. Így válik a felkelés egyik fontos központjává. Maga a fejedelem is többször járt itt. A szabadságharc leverése után, 1776-ban egy hatalmas vihar során villámcsapás következtében felrobbant a lőportorony s a vár nagy részét elemésztette a robbanás nyomában keletkező hatalmas tűz. A csekély létszámú katonaság ugyan még jó ideig itt tartózkodott a várban, de annak újjáépítésébe a Habsburgok már nem kezdtek. Ekkorra már elveszítette hadi jelentőségét, s amikor 1831 augusztusában Kölcsey itt járt, már csak romokat talált.
Huszt iparosítása még a XIX. század végén, a XX. század elején megkezdődött. És a szovjet érában tovább folytatódott. Kalapgyárának termékei országos hírnévre tettek szert. Cipő- és cserépgyárában több száz munkást foglalkoztatott. A huszti húskombinát ebben az időben egyike volt Kárpátalja legnagyobb kapacitású, legkorszerűbb élelmiszergyártó nagyüzemének.
A városban emellett tégla- és üveggyár, iparművészeti termékeket előállító üzem, fafeldolgozó kombinát működött. Az Ukrajna függetlenné válásával egy időben jelentkező mély gazdasági válság igencsak hátrányosan érintette a helyi iparvállalatokat. A múlt század kilencvenes éveinek elején szinte mindenütt jelentősen lecsökkent a termelés. Az utcára került munkások közül nagyon sokan a határ túloldalán kerestek megélhetést. Az eltelt tízegynéhány esztendő alatt a helyzet sokat változott, ám az itteni munkaképes férfiak jelentős része továbbra is a családjától távol dolgozik, Ukrajna gyorsan fejlődő iparvárosainak nagyobb építkezésein, illetve még távolabb, Oroszországban, Portugáliában. Kisebb részük Szlovákiában, Csehszlovákiában, Magyarországon.
Mindezek ellenére látványosan fejlődik a városközpont az utóbbi 10 esztendőben számos hangulatos kávézó, étterem, más zenés szórakozóhely nyílt itt. A centrumban ezen kívül több szolgáltató egység is működik.
Huszt másik látványossága a római katolikus templom, amely a sétáló utca elején található. A huszti római katolikus gyülekezet lelki gondozását az ide Nagyszőlősről bejáró ferences-rendi szerzetesek végzik. Jelenlegi papjuk Hidász Ferenc ferences szerzetes.
A görög katolikus vallást 1947-ben Szovjetunió-szerte betiltották. Bezárták a huszti az Úr felmagasztalása görög katolikus templomot is, melyet a szovjet érában a pravoszlávok használtak. A templom 1799-ben épült, közadakozásból. Jelentős felújítási munkákat végeztek rajta a múlt század hatvanas éveiben, 1991-ben a görög katolikusok visszakapták templomukat.
A város nevezetes látnivalói közé tartozik az 1917-es első világháborús emlékmű, amely a várhegyre vezető út mellett található. Az érdekvédelmi szervezet tagsága 1990 novemberében a helyi temetőben emlékjelet állított a második világháború és a sztálinizmus magyar áldozatainak.

    « Vissza az előző oldalra