Kárpátaljai utazások · Helytörténet · Dolhai várkastély

Dolhai várkastély

A Borzsa felső folyásánál található Máramaros egyik legszebb barokk műemléke, a dolhai várkastély.
Dolha XIV. századi település. Feltűnésekor már az előkelő ungi vajdacsalád birtoka. Mindvégig megmarad a nemzetség kezén, sőt róla nevezi magát Hosszúmezeinek, utóbb Dolhaynak. Tekintélyes nagyságú település, 1418-ban már 23 jobbágytelket, 2 nemesi kúriát, rutén fatemplomot, vámhelyet említenek. A középkorban Bereg megyei település, 1454-ben Máramaros megyéhez csatolják.

A kastély, melyet ma Teleki-kastélyként tartunk számon, egy XV. századi vár helyén épült. A Dolhayak várát Mátyás király a család hűtlensége miatt, mert Jagelló Kázmért támogatták, 1471-ben leromboltatta.
A várkastély Dolhay György idején épült a XVII. század első felében. Pincéjében fellelhetők a középkori vár maradványai.
A Dolhayak kihalása után az uradalom gróf Teleki László tulajdona lett, aki a XVIII. század folyamán átépítette a kastélyt. A barokk kastély 1712 – 1722 között épült. A század közepén várszerű erődítménnyé alakították, nyolcszögű sarokbástyákkal erősített, lőréses védőfallal vették körül. Ekkor készülhetett az északkeleti védőfalhoz kapcsolódó gazdasági épület is.
1774-ben készült el a sátortetős sarokbástyákhoz hasonló kapubástya. A század végére, 1798-ra nyerte el a kastély végleges, ma is látható formáját.
Az erődfal egy 65x65 méteres négyzetes teret zár körül. A kastélyépület szabályos téglalap alaprajzú, s az északnyugati védőfalhoz csatlakozik. Földszintes, mandzárdtetővel fedett, a főhomlokzata rizalittal és falpillérekkel tagolt.
1946- tól napjainkig egészségügyi intézmény, megyei tüdőszanatórium működik a kastélyban. Az épület elhanyagolt, lepusztult, parkja rendezetlen, bár részben még felismerhető a park eredeti elrendezése.

Dolha egy kuruc emlékjellel is büszkélkedik. 1703-ban Rákóczi leghűségesebb népe, a ruszinság, tömegesen állt Rákóczi zászlaja alá. 1703. június 7-én Dolha határában Károlyi Sándor reguláris serege szétverte az első fegyvertelen, mezítlábas, kiképzetlen kuruc parasztcsapatot. A több mint ötven elesett jobbágyot a faluban temették el. Az ütközet 200. évfordulóján, 1903-ban a község főterén emlékoszlopot avattak az elesett felkelők emlékére. Trianon után az obeliszket megrongálták, a tetején lévő turulmadarat leverték. A felkelés 300. évfordulójára a kárpátaljai magyarok helyreállították a szabadságharc első vesztes csatájának emlékművét.