Kárpátaljai utazások · Helytörténet · Beregszász. Vármegyeháza.

1895-ben épült Beregszász emblematikus épülete, az egykori vármegyeháza, mely a neobarokk stílus jegyeit hordozza. Az 1880-as tűzvészben porig égett. A beregszászi hagyomány úgy tartja, hogy helyére  Ybl Miklós tervei alapján készült új épület, ám ez nem bizonyított.

Szimmetrikus, egyemeletes épület. A főhomlokzat közepén kilenc ión oszloppal tagolt rizalit található. A földszinten három félkörív záródású kapu van, két oldalról három-három ablakkal. A szinteket övpárkány választja el egymástól. A földszinti ablakok egyszerűek, az emeletiek díszes keretezésűek. Az épület az udvarba nyúló két szárnyból áll.

Az egykori vármegyeháza termei társadalmi, kulturális, s nem egyszer sorsfordító eseményeknek voltak színterei. Például a faburkolatú, galériás nagyteremben mutatta be a nagyközönségnek Lehoczky Tivadar Beregvármegye monographiája című művét, itt ülésezett 1919 tavaszán a beregszászi tanács és direktórium, s ebben a teremben értesült Beregszász lakossága a trianoni békeszerződés határozatáról, melynek értelmében a Csehszlovák Köztársasághoz csatolták.
A két világháború között több jótékonysági célú esten lépett fel a vármegyeháza dísztermében a beregszászi születésű Kossuth-díjas operaénekesnő, Báthy Anna s a népszerű operettcsillag, Fedák Sári.

Az egykori vármegyeháza épületében a szovjet időkben közigazgatási hivatal működött, ma egészségügyi college. Az épület külső falán Lehoczky-emléktábla található.