verecke tour
Tourinform és Szolgáltató Iroda
90200 Beregszász, Bethlen Gábor u.2., Kárpátalja, Ukrajna,
Pásztor Ferenc Közösségi Ház épülete
mob:+380-507-453-457 (UA), 06 20 4981423 (HU)
verecke7@gmail.com  |  http://karpataljaturizmus.hu

Kárpátaljai utazások · Helytörténet · Árpád - vonal

Árpád - vonal

Az Árpád-vonal a Magyar Királyi Honvédség védelmi rendszere volt a II. világháború idején, ami a Keleti-Beszkidektől egészen a Berecki-Havasokig terjedt, melynek hosszúsága kb. 600 km volt. A Szovjetekkel szemben a II. világháborúban három kiépített vonal volt: a Kárpátok előhegyei között a Hunyadi-állás, a határon elkezdett, de teljesen ki nem épített Szent László-állás, és a Magyarország felé futó völgyekben kiépített Árpád-vonal.

Az Árpád-vonal a Magyar Királyi Honvédség védelmi rendszere volt a II. világháború idején, ami a Keleti-Beszkidektől egészen a Berecki-Havasokig terjedt, melynek hosszúsága kb. 600 km volt. A Szovjetekkel szemben a II. világháborúban három kiépített vonal volt: a Kárpátok előhegyei között a Hunyadi-állás, a határon elkezdett, de teljesen ki nem épített Szent László-állás, és a Magyarország felé futó völgyekben kiépített Árpád-vonal. Kárpátalja 1939 márciusában került vissza az anyaországhoz, s a vonal építése, már 1940-ben megkezdődött, majd a sztálingrádi csata után felgyorsították a kiépítését. A Hunyadi-állás feladata a szovjet támadóerők lelassítása volt, hogy túlerejével ne tudjon menetből rázárkózni a fő védővonalra. Ez tábori erődítésekből, álló támpontokból állt, melyek az utakat, völgyeket zárták le. A Szent László-állást, közvetlenül az országhatáron építették ki, melynek fő feladata, az Árpád-vonal előtt közvetlenül mégegyszer szétbontakozásra kényszeríteni a szovjet csapatokat Ez a Hunyadi állásnál valamivel, kisebb támpontokkal, valamint tüzelőállásokkal, és géppuskafészkekkel zárta le az utakat. Ezek után következett csak a fő védősáv, az Árpád-vonal, mely a terepviszonyokat kihasználó, tábori erődrendszer volt, melyet vasbeton szerkezetű völgyzárakból építettek. A körkörösen védhető völgyzár alapja a sejtszerűen elrendezett rajállás volt, melynek központja a közepes tüzérség ellen is biztos védelmet nyújtó bunker volt. A környezeti anyagok, levéltári források, szemtanúk visszaemlékezései, helyszíntanulmányok és fotók bizonyítják, hogy ezt az erődrendszert csak megkerülni lehetett, de áttörni nem. A 4. Ukrán Front – Grecsko tábornok vezetésével- 1944 augusztusa és októbere között próbálkozott sikertelenül a védelem áttörésével. Az akkori szovjet sajtó azonban mindvégig a szovjet hadsereg dicsőséges előrevonulásáról, a Magyarok elkeseredett ellenállásáról számolt be. A tény azonban az volt, hogy soha nem tudták volna áttörni az Árpád-vonalat, de Románia átállt a szovjetek oldalára és a 3. és 4. Ukrán front teljesen szabad utat kapott, így sikerült megkerülni a Kárpátokat délről, és a védelmi rendszer hátába kerülni. Emiatt a védelmi rendszerben harcoló magyar és német katonákat ki kellett vonni, mielőtt teljesen körbezárják őket.

« Vissza az előző oldalra