verecke tour
Tourinform és Szolgáltató Iroda
90200 Beregszász, Bethlen Gábor u.2., Kárpátalja, Ukrajna,
Pásztor Ferenc Közösségi Ház épülete
mob:+380-507-453-457 (UA), 06 20 4981423 (HU)
verecke7@gmail.com  |  http://karpataljaturizmus.hu

Kárpátaljai utazások · Helytörténet · Huszti vár

Huszti vár

Huszti vár

A 330 m magas hegykúpon épült, a Tisza és a Nagyág találkozásánál fekvő huszti várat már Kölcsey is romvárként énekelte meg, mégis érdemes időt és fáradságot fordítani a romok megtekintésére, mert áthaladva az épen maradt nyugati kapu boltíve alatt, s a megmaradt várfalak közt sétálva csodálatos kilátás nyílik az ezüst szalagként kanyargó Tiszára és a Máramarosi-medencére.

Huszti vár

A 330 m magas hegykúpon épült, a Tisza és a Nagyág találkozásánál fekvő huszti várat már Kölcsey is romvárként énekelte meg, mégis érdemes időt és fáradságot fordítani a romok megtekintésére, mert áthaladva az épen maradt nyugati kapu boltíve alatt, s a megmaradt várfalak közt sétálva csodálatos kilátás nyílik az ezüst szalagként kanyargó Tiszára és a Máramarosi-medencére.
A vár bejáratát jobbról négyszögű bástya védte. A felső várban volt a várnagy háza, a kaszárnyák, a lőportorony és a kút. Az alsó várban templom, lakó-és gazdasági épületek, börtön és kazamaták voltak.
A huszti vár elsősorban a máramarosi só útjának őrzője volt, de fontos stratégiai szerepet is betöltött: a Toronyai-és a Tatár-hágó védelmét. Nem véletlen tehát, hogy a királyi uradalom központja lett, s döntő szerepet játszott Magyarország legfiatalabb vármegyéjének a kialakulásában.
Első írásos említése 1353-ból való. 1392-ben Zsigmond király a Drágfyaknak adományozta a várat, 1405-tól a Perényiék bérelték, majd Hunyadi János, később Hunyadi Mátyás birtokolta.
A mohácsi vészt követően, Magyarország széthullása után Huszt vára az Erdélyi Fejedelemséghez kerül, kulcsfontosságú szerepet tölt be, Erdély kapujaként emlegetik. Fénykorát Bethlen István és Rédey Ferenc főispánok idejében élte.
1546-ban elfoglalják I. Ferdinánd seregei, s ezt követően gyakran cserél gazdát. Az 1550-es években olasz építészek irányításával felújítják a várat, több bástyával erősítik meg.
1594-ben a Lengyelország felől betörő krími tatárok elpusztították a környéket, ám a huszti vár ostromáról ajándékok fejében lemondtak.
1605-ben Bocskai István harcosai körülzárták az ekkor II. Rudolf császár birtokában lévő várat, s így újra az Erdélyi Fejedelemség része, ám 1613-ban ismét a császáriak kezére jut. 1615-ben Bethlen Gábor tulajdona lesz, aki öccsének, Bethlen Istvánnak ajándékozza. Bethlen István sok időt tölt a várban, díszes palotát rendez be, megerősíti a falakat.
1661-ben a betörő tatárokat a várvédők visszaverték.
Az 1700-as évek elején a Rákóczi-szabadságharc egyik központja volt az erődítmény, a szabadságharc végén, 1711-ben a császári helyőrség állomáshelye lett.
1766-ban egy éjszaka alatt a várba három helyen is villám sújtott, a tűz hatalmas pusztítást végzett. Mária Terézia megígérte ugyan a vár újjáépítését, de végül sem ő, sem II. József nem járult hozzá a felújításhoz. Ám Kölcsey Ferenc és Bornemissza Péter, ki „jó Husztnak várában” írta a magyar irodalom első világi témájú versét, a Siralmas énnekem című költeményt, halhatatlanná tették a várat.
 

« Vissza az előző oldalra