verecke tour
Tourinform és Szolgáltató Iroda
90200 Beregszász, Bethlen Gábor u.2., Kárpátalja, Ukrajna,
Pásztor Ferenc Közösségi Ház épülete
mob:+380-507-453-457 (UA), 06 20 4981423 (HU)
verecke7@gmail.com  |  http://karpataljaturizmus.hu

Kárpátaljai utazások · Helytörténet · Szolyvai emlékpark

Szolyvai emlékpark

Szolyvai emlékpark


A szolyvai emlékpark jelképévé vált a kárpátaljai magyarság szomorú sorsának. A 4. ukrán front 1944 november 13-án közzétett egy határozatot, miszerint 3 napon belül / november 16-ig / jelentkeznie kell a városparancsnokságon minden 18 és 50 év közötti magyar és német hadköteles egyénnek, valamint azoknak, akik a Magyar rendőrség vagy csendőrség szolgálatában álltak, hogy segítsenek a háború okozta károk helyreállításában.

A közlemény szerint 3 napot kellett volna távol tölteniük családjuktól. Becslések szerint mintegy 30-40 ezer embert tartóztattak le, és zártak munkatáborokba. A kollektív bűnösség elvén alapuló intézkedésre azért volt szükség, hogy megelőzzék az esetleges ellenállást a szovjet csapatokkal szemben. Az elhurcoltak első állomása Szolyva volt. Nagyon sokan nem is jutottak el a gulágokra már itt életüket vesztették az embertelen fogvatartási körülmények miatt. Szinte nincs is olyan Magyar család Kárpátalján, akinek egy – két férfi tagja ne veszett volna oda. Az elhurcolt férfiaknak körülbelül mindössze mintegy 1/3-a tért vissza szülőföldjére. Ezen eseményekről csak az 1980-as évek végén lehetett beszélni. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) választmánya 1989. október 14-én tett közzé egy felhívást arról, hogy az egykori szolyvai gyűjtőtábor helyén emlékparkot kell felépíteni, amelyre a Szolyvai Városi Tanács 1989. október 29-én adott engedélyt. Az építési munkákat, illetve az anyagi háttér biztosítása miatt szükséges pénz összegyűjtését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vállalta magára. Az alapkövet 1990. november 24-én tették le. A park terveit Asztalos Éva ungvári építész készítette. A pénzhiány miatt csak részben elkészült emlékparkot 1994. november 27-én avatták fel. Másnap több ezer fő emlékezett meg a szolyvai áldozatokról. A megemlékezésen felsorolták azon településeket, ahonnan embereket hurcoltak el, illetve megemlítették, hogy mely településről hány főt. Ezt a listát egy urnában az emlékmű siratófalánál helyezték el. Ezen a megemlékezésen látszott, hogy a kárpátaljai Magyarság érdektelen az anyaországi médiának. Nem jött el az elhurcolás 50. évfordulójára a Magyar Televízió híradójának stábja / a főszerkesztő határozott ígéretének ellenére/, s bár igaz, hogy a magyarországi országos lapok tudósítói megjelentek az eseményen, de másnap a lapokban egy sor sem jelent meg az emlékmű felavatásáról, annak ellenére, hogy ennek jelentősége túl mutatott Kárpátalja határain. Az emlékpark 2004-ben új emlékművel bővült, második világháborús magyar katonasírokra került szabványos katonai kereszttel. Ugyanezen évben, több éves kutatómunka eredményeként elkészülhettek az áldozatok nevét tartalmazó márványtáblák is, melyeket az emlékmű siratófalára szereltek fel. A fekete márványból készült táblákra több mint 12 ezer nevet véstek fel.
 

« Vissza az előző oldalra