verecke tour
Tourinform és Szolgáltató Iroda
90200 Beregszász, Bethlen Gábor u.2., Kárpátalja, Ukrajna,
Pásztor Ferenc Közösségi Ház épülete
mob:+380-507-453-457 (UA), 06 20 4981423 (HU)
verecke7@gmail.com  |  http://karpataljaturizmus.hu

Kárpátaljai utazások · Helytörténet · Beregszászi járás Asztély

Beregszászi járás Asztély

Földrajzi elhelyezkedés
A csaknem teljes egészében magyarok által lakott település Beregszásztól déli irányban 6 km-nyi távolságra fekszik, közvetlenül az ukrán-magyar határ mentén. 1988 után a község határában kishatárátkelő nyílt, amelyet néhány évvel később nemzetközivé minősítettek. 2000-ben a határátkelő ukrán oldalát, 2002-2003-ban pedig a magyar oldalát kiszélesítették.
 

Asztély lakóinak száma a 2001-es népszámlálás szerint 680 fő. Túlnyomó többségük református. A községet közigazgatásilag 1958-ban Macsolához csatolták. Önállóságát 2003 januárjában nyerte vissza.

Nevét a krónikák 1492-ben említik először, annak kapcsán, hogy ebben az esztendőben Bégányi Ferenc, Báthory István országbíró jegyzőjének testvére, Mihály és Ferenc(itt Báthory testvérei többen, vagy valami más van?) az Asztély, Homok, Búcsú és Bégány helységekben levő összes királyi jogok és haszonvételek birtokába jutottak. A XIV-XVIII. században különböző nagyságú birtokrésze volt itt a Búlcsúi, a Lónyai, a Lipóczi, az Újhelyi, a Tarnóczi, a Mathuznai, a Perényi és a Teklekdi családoknak. 1566-ban, mikor a tatárok Tokaj felől erre átvonultak, három telket felgyújtottak.

A település 1708-ig Suránynak volt a fiókja, és 1729-ben lett anyaegyházzá. Első református prédikátorát Kegyesnek, másodikat Botházinak, a harmadikat Gulácsinak hívták. 1763-ban a gyülekezet roskadozó fatemplomát felújította, majd az 1731-33-as években új kőtemplomot épített. 150-200 évre visszamenőleg a leggyakrabban előforduló családnevek a következők: Bedő, Bojár, Debreceni, File, Deák, Komáromi, Fazekas, Kulcsár, Lengyel, Olasz, Pénzes, Pál, Somi, Szerényi és Szabó. A községet jelentős részben ma is az ő utódaik lakják.(kell ez nekünk?)

A településnek 56 polgára vett részt az első világháborúban, közülük kilencen hősi halált haltak.

1944 őszén a sztálinisták 61 férfit hurcoltak el a faluból, ebből 43-an sosem tértek vissza. A második világháború frontjain 5-en estek el.
 

    « Vissza az előző oldalra