verecke tour
Tourinform és Szolgáltató Iroda
90200 Beregszász, Bethlen Gábor u.2., Kárpátalja, Ukrajna,
Pásztor Ferenc Közösségi Ház épülete
mob:+380-507-453-457 (UA), 06 20 4981423 (HU)
verecke7@gmail.com  |  http://karpataljaturizmus.hu

Kárpátaljai utazások · Helytörténet · Beregszászi járás Badaló

Beregszászi járás Badaló

A Tisza mentén elterülő, rendezett portákkal bíró községtől a járási központ, Beregszász, 12 kilométernyi távolságra fekszik. (Ugyanennyire van az Asztély- Beregsurány határátkelő).

Badaló megközelíthető műúton a Beregszászból induló körjáratos autóbusszal, amely 2-3 óránként indul a járási központból

A községet a régi okmányok először 1280-ban említik. Ekkor egy, a váradi káptalan által kiadott bizonyságlevélben Budulounak írják, s akkor a Huntpázmán nemzetség birtokolta. A XIV. században már virágzó község. A XIV.-XVII. században részbirtokokkal rendelkeztek itt a Kállaiak, a Mocsolaiak, a Bilkeiek, a Büdiek. Később a Desseffyek, a Czoborok, a Cserneiek, a Perényiek, a Forgácsiak, a Barkasziak, és a Becskeiek kezébe került Badaló területének jelentős része.

Badaló a XVIII. század közepén élte második virágkorát. A Máramarosból a zúgókon, veszélyes vizeken át az alföldre keskeny "szálakon" érkező tutajosok Újlak és Tiszabecs közt kapcsolták össze valóságos vízi szerelvényekké "armadáikat" , melyekkel sót, fafaragványokat, szerszámnyeleket, aszalt vagy friss gyümölcsöt szállítottak. Várinál túlestek a vámon, és Halábor valamint Badaló alatt megpihentek. Ilyenkor mint egy korabeli leírásban olvashatjuk, "mintha fehér sóhegyek ringatóztak volna a Tiszán." A falu lakosai pedig éltek a kínálkozó alkalommal: élelmiszerrel - elsősorban száraz tésztával, tojással, tejjel - valamint borral látták el a hosszú útra készülő hucul és ruszin tutajosokat, akik majd a nyár végén tengelyen vitték hegyvidéki falvaikba nehezen szerzett kincsüket, a búzát és a kukoricát.

A XIX. században a következő családoknak volt itt kisebb-nagyobb földterülete: Bay, Balog, Buday, Kende, Károlyi, Pápai, Erdélyi, Fábián, Fark as, Nagy, és Szabó.

A község református egyháza 1550-ben alakult meg. Az 1834-es pusztító tűzvészben a község fele a templommal és a paplakkal együtt leégett. A hívek a templomot a következő évben újjáépítették. Anyakönyve 1759-ben kezdődik.

A sztálinisták 1944 őszén több mint 200 magyar férfit hurcoltak el, ebből 89-en nem tértek vissza többé. A község és annak határa a Tisza áradásaitól az elmúlt évszázadok során sokat szenvedett.

    « Vissza az előző oldalra