verecke tour
Tourinform és Szolgáltató Iroda
90200 Beregszász, Bethlen Gábor u.2., Kárpátalja, Ukrajna,
Pásztor Ferenc Közösségi Ház épülete
mob:+380-507-453-457 (UA), 06 20 4981423 (HU)
verecke7@gmail.com  |  http://karpataljaturizmus.hu

Kárpátaljai utazások · Helytörténet · Nagyszőlős

Nagyszőlős


Nagyszőlős az Alföldre kilépő Tisza közelében, a Fekete-hegy lábánál terül el, a nagyszőlősi járás központja. Száz kilométerre fekszik Ungvártól, a területi központtól, 239 méterre a tengerszint fölött. A városon halad keresztül az Ungvár - Munkács - Szilce - Nagyszőlős, illetve az Ungvár - Munkács - Beregszász - Nagyszőlős - Huszt - Rahó országút. Vasúton is megközelíthető az Ungvár - Csap - Beregszász - Nagyszőlős - Aknaszlatina vonalon. A város fölött emelkedik a Fekete-hegy (568 m). A hegy déli oldala kiválóan alkalmas szőlő termesztésére. A Fekete-hegy a kárpátaljai legek tárházát gazdagítja. Itt található Kárpátalja legmelegebb pontja a Teplica (melegvízű)-forrás
Az első említések a városról 1262-ből származnak, 1399-ben földesúri hatalom alá került, a Perényiek szőlősi uradalmának központja lett és mezővárosi rangra emelkedett. 1560-ban Nagyszőlős lett a település neve.
A szőlős helynév a magyar "szőlős, szőlőműves" foglalkozásból keletkezett. 1946-tól hivatalosan Nagyszőlős – Vinogragyiv a város neve. Századokon keresztül volt birodalmak és királyok érdekeinek ütközőpontjában, emiatt népének sok megpróbáltatást kellett kiállnia. 1717 nyarán hatalmas pusztítás érte Nagyszőlőst és környékét. Krími tatárok törtek be a megyébe a török szultán uszítására. 1720-ban a város lakossága csak 49 ember volt. 1880-tól a betelepítések eredményeként 4 381-re növekedett Nagyszőlős lakossága. 1919 tavaszán a városban a csehek vették át az uralmat.
1939 márciusában Nagyszőlősre bevonultak a magyar honvédek. 1944 októberében a szovjet hadsereg elfoglalta a várost. 1945 júniusában Nagyszőlősről 444 férfi tartózkodott ismeretlen helyen, amit levéltári adatok bizonyítanak. A sztálinisták által internáltak közül közel százan soha nem tértek haza.
Vendéglátóipari egységek sora várja az idelátogatót. A kávézók, az éttermek igyekeznek kielégíteni minden igényt. Előzékeny kiszolgálás, helyi ételkülönlegességek, tájjellegű borok várják a kedves vendégeket. Minden igényt kielégít a Kolibri étterem és a Tisza vendéglő. Kis kávézók tucatja kínál minden mennyiségben és minőségben ételt, italt, hűsítőt, édességet, kávét.
Nagyszőlős iparvállalatainak többségét privatizálták. Legjelentősebb termelési egységei a Gronó és a Sanders német beruházással működnek, kiváló minőségű női- és férfi felsőruházati cikket, illetve paplant, ágyneműt gyártanak. Malomipari kombinát, sajtgyár, téglagyár, műanyagcikk-gyár, betonelemek gyára kínál munkalehetőséget. A város lakossága 24 175 ember, a magyarok száma 3 400. 1945-től a magyar tannyelvű iskolában tanulhattak a gyerekek. A brezsnyevi korszakban a magyar iskolát összevonták a város egyik ukrán iskolájával. 1990-től a magyar iskola önállóságát végre visszaállították. 1992-ben pedig magyar óvodai csoport indult. Intenzíven folyik a városrendezés, sorra újítják fel a régi épületeket. Rendszeresen tartanak kulturális rendezvényeket, évente megünneplik a város napját, mozgalmas az aranyősz ünnepe. A kultúrházban gyakoriak a hangversenyek, a zeneiskola munkatársainak szervezésében.
A város fölé emelkedő Fekete-hegy sziklateraszán állnak Ugocsa várának romjai. A vár a Tisza jobb partján futó utat és annak átkelőhelyét ellenőrizte. Később Kankó vár néven vált ismertté.
A Fekete-hegyhez közeli parkban áll a Perényi kastély. A kastély barokk stílusban épült a XIV. században. 1989-től a kastély falán emléktábla emlékeztet a család nevezetes tagjára báró Perényi Zsigmondra, aki 1833-tól Ugocsa vármegye főispánja és az 1848-49-es szabadságharc vértanúja volt. A kastélyt a közelmúltban restaurálták.
Báró Perényi Zsigmond mellszobrát a klasszicista stílusban épült megyeháza épületének parkjában állították fel. Ebben az épületben kapott otthont a járási központ magyar tannyelvű középiskolája.
1889-1892 között a városban lakott a gyermek Bartók Béla. Emlékét őrzi a Perényi kastéllyal szemközti egyszerű ház falán elhelyezett emléktábla. A helyi gyermek zeneiskola korunk egyik legkimagaslóbb zeneszerzője, zenetudósa nevét viseli.
A Lator kastélyban élt Ráthonyi alispán, Mikszáth Kálmán Akli Miklós című regényének egyik hőse.
Nagyszőlős római katolikus temploma a XIV. században épült római és gótikus építészeti stílusban A rendszerváltás eredménye, hogy a római katolikus egyház visszakapta templomát és1990-ben megindult a külső-belső helyreállítás.
A ferences kolostor és templom alapjait a XIV. században rakták le a gótika jegyében. 1690-ben a szerzetesek tulajdona lett és a korai barokk stílushoz igazodva épült tovább. Eredeti jellegét az 1889-es átépítés során elvesztette.
A református templom 1828-ban épült.

    « Vissza az előző oldalra