verecke tour
Tourinform és Szolgáltató Iroda
90200 Beregszász, Bethlen Gábor u.2., Kárpátalja, Ukrajna,
Pásztor Ferenc Közösségi Ház épülete
mob:+380-507-453-457 (UA), 06 20 4981423 (HU)
verecke7@gmail.com  |  http://karpataljaturizmus.hu

Kárpátaljai utazások · Programajánlók · Kárpátalja falusi turizmus jövője

Kárpátalja falusi turizmus jövője

A falusi turizmus jövője
A felismeréstől, hogy a gazdasági válságból kivezető utak egyike a falusi vendéglátás, a falusi turizmus lehet, a konkrét, jövedelmet hajtó vállalkozásig hosszú és göröngyös út vezet. Jó néhány kárpátaljai magyarlakta településen mégis elindultak ezen az úton, s abban reménykednek, hogy az nem bizonyul zsákutcának.

Közhelynek hangzik ugyan, de tény, hogy a falusi turizmus azért fontos, mert kiegészítő jövedelmet biztosít a vidéken élőknek, akiket a rendszerváltás óta nem vet fel a munkalehetőség és a pénz. Az is jó lehetőség, ha a háztájiban megtermelteket - gyümölcs, zöldség, tejtermékek, hús - nem a piacon kényszerül eladni a gazda, hanem a vendégeknek, a turistáknak értékesítheti.




A felismeréstől, hogy a gazdasági válságból kivezető utak egyike a falusi vendéglátás, a falusi turizmus lehet, a konkrét, jövedelmet hajtó vállalkozásig hosszú és göröngyös út vezet. Jó néhány kárpátaljai magyarlakta településen mégis elindultak ezen az úton, s abban reménykednek, hogy az nem bizonyul zsákutcának.

Közhelynek hangzik ugyan, de tény, hogy a falusi turizmus azért fontos, mert kiegészítő jövedelmet biztosít a vidéken élőknek, akiket a rendszerváltás óta nem vet fel a munkalehetőség és a pénz. Az is jó lehetőség, ha a háztájiban megtermelteket - gyümölcs, zöldség, tejtermékek, hús - nem a piacon kényszerül eladni a gazda, hanem a vendégeknek, a turistáknak értékesítheti.

A falusi turizmus ezeken túlmenően is nagyszerű lehetőségeket kínál az érintett településeknek - hangoztatja Halász László, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal kulturális osztályának vezetője. Számos olyan tenni akaró, felelős beosztású magyar ember fordul meg vendégként ezen a vidéken, akiknek a megismeréséből az egész falu profitálhat, mondja. Például sok helyi gyerek, fiatal anyaországi taníttatásához sikerült már ily módon támogatókat találni. Ugyancsak kiugrási lehetőséget jelenthet falvainknak a magyarországi településekkel való együttműködés is, hiszen nemegyszer önkormányzati képviselők is eljutnak vidékünkre turistaként, ami gyümölcsöző kapcsolatok kezdetét jelentheti.

Mezővári 8-9 évvel ezelőtt kapcsolódott be a falusi turizmusba - tudtuk meg Halász Lászlótól -, amikor a Kárpátaljai Turisztikai Információs és Szolgáltató Iroda közreműködésével néhány család bele mert vágni ebbe a Kárpátalján akkoriban még szokatlannak mondható vállalkozásba. Jelenleg a faluban egyszerre akár száz vendég kényelmes elhelyezését is biztosítani tudják már, s a hírek szerint egyre többen vannak, akik fontolgatják, hogy csatlakoznak a vendégfogadók egyesületéhez.

Pedig ahhoz, hogy belevágjanak ebbe a vállalkozásba, az úttörőknek nemcsak a szervezők iránti bizalmat kellett megelőlegezniük, hanem el kellett sajátítaniuk a vendéglátással összefüggő legfontosabb ismereteket, és szükség esetén tekintélyes beruházásokat is végre kellett hajtaniuk, hogy biztosítani tudják a vendégek által elvárt színvonalat. Ez elsősorban további fürdőszobák kialakítását vagy a meglévők modernizálását jelentette, de nem egy esetben a szobák berendezését is fel kellett újítani.

Amikor becsöngettünk a mezőgecsei Ovgyijenko Kláráékhoz, éppen tataroztak: készülnek a mifelénk általában áprilistól októberig tartó turisztikai idényre. Ovgyijenkóék a családi ház adottságait kihasználandó döntöttek úgy évekkel ezelőtt, hogy belevágnak a vendégfogadásba. Persze a jó adottságok ellenére nekik is át kellett esniük a helyi turisztikai iroda s a csoportokat szervező magyarországi utazási irodák szemléjén, s azóta is évről évre igyekeznek fejlesztéseket végrehajtani. Az első évben mindössze egy csoportjuk volt, meséli Klára, s még a következő évben sem volt kifejezetten jövedelmező foglalatosság a vendégvárás, csak idővel futott fel a forgalom annyira, hogy most már a bővítésen is elgondolkozzanak. Bár, mint mondják, a közhiedelemmel ellentétben ez egyelőre még továbbra sem az a foglalatosság, amelyből önmagában meg lehetne élni, a jelenleginél jóval több vendéget is fogadni tudnának.

A kárpátaljai vendéglátók jellemzően félpanziós ellátást kínálnak vendégeiknek, azaz szállást kétágyas szobákban, amihez bőséges reggeli és vacsora is jár. Napközben a turisták általában kirándulnak, így az is előfordul, hogy a vendéglátók hideg szendvicsekkel indítják útnak őket. A vacsora és reggeli mellett a vendégek persze számíthatnak adott esetben egy kis házi pálinkára vagy borocskára, a kertben megtermett friss gyümölcsre is, s persze a házi süteményre, amit a gazdasszony frissen tesz az asztalra. Ily módon a kárpátaljai vendéglátó családok nemegyszer lényegesen többet nyújtanak, mint amit a félpanzió fogalma takar. Ennek fejében személyenként mintegy háromezer forintnyi bevételre számíthatnak egy vendégéjszaka után.

Az egyik kulcskérdésnek a szolgáltatások minősége tűnik, különösen, mivel a régió adottságai folytán a határ menti magyar falvakba elsősorban a szomszédos Magyarországról érkeznek vendégek, bár az utóbbi időben az ukrán utazási irodák felé is nyitni próbálnak a helyiek, s ennek éppen mostanában kezdenek meglátszani az eredményei. A keletről és a nyugatról érkező turisták elvárásai meglehetősen különbözőek. A magyarországiak elsősorban a történelmi emlékeket keresik Kárpátalján, míg a Kijevből, Hmelnickijből vagy Donyeckből érkezettek a magyaros konyhát, a helyi borokat kedvelik különösen - magyarázza Halász László. A lényeg, hogy a vendégek a magyarlakta falvakból kiindulva hajtanak végre csillagtúrákat, azaz fedezik fel Kárpátalját.

A helyi turizmusszervezők és idegenvezetők azonban tisztában vannak azzal, hogy ez a konstrukció, amikor a vendég tulajdonképpen csak aludni jár a faluba, nem maradhat sokáig ütőképes, hiszen a legjelentősebb kárpátaljai látványosságok közelében máris gombamód szaporodnak a hotelek, turistaszállók és egyéb vendégváró helyek. Jelenleg a magyar utazási irodák még előnyben részesítik a magyar ízlésnek inkább megfelelő étkezést biztosító kárpátaljai magyar falvakat, de csak idő kérdése, hogy a hegyvidéki vállalkozók szolgáltatásainak színvonala és árfekvése elérje azt a szintet, ami a magyarországi vendégeket is elcsábítja.

Mint Horkay Sámuel, a Kárpátaljai Magyar Idegenvezetők Munkaközösségének elnöke, főiskolai tanár rámutat, számolni kell azzal is, hogy a magyar turisták derékhada lassan felfedezi, beutazza Kárpátalját, megszűnik a vidék turisztikai újdonság jellege, hosszabb távon tehát csak akkor számíthatunk a jelenlegi, szerinte meglehetősen magas vendégszám fenntartására, ha újabb programokkal tudjuk idecsábítani a turistákat. Az érdekelteknek el kell tehát gondolkodniuk azon, miként lehetne ezt a vidéket hosszú távon "eladhatóvá" tenni a turisták számára, hiszen jelenleg - ismerjük be - leginkább csak szálláshelyként szolgálunk az utazók számára, mondja. A szakember ezenkívül kulcsfontosságúnak tartja, hogy mind a turistáknak kínált programok, mind ellátásuk tekintetében kizárólag európai színvonalú szolgáltatásokkal álljunk elő, s igyekezzünk megakadályozni a csak az ágazatban rejlő profitot hajhászó tisztességtelen vállalkozók térnyerését.

A felismerés, hogy tudnillik ide kell csalogatni valamivel a turistákat, persze nem új keletű, s már vannak is igen biztató kezdeményezések arra, hogy ne csak a hegyeink és váraink jelentsenek vonzerőt. E tekintetben mindenekelőtt Mezőgecsét érdemes megemlítenünk, amely úttörő szerepet vállalt a programszervezésben. Az immár hagyományos januári böllérversenyt, a júliusi motorostalálkozót, a hagyományőrző programot, illetve az augusztusi lekvárfőző fesztivált egyaránt turistacsalogatónak szánták a faluban, tudtuk meg Mester András polgármestertől, aki lelkes szervezője ezeknek az egész környéket megmozgató eseményeknek. A falu saját honlapot is üzemeltet, hogy Mezőgecse nevét minél jobban belevéssék a köztudatba, a polgármester azonban rámutat, hogy a szegény önkormányzatnak ezen túl nemigen van módja hozzájárulni a falusi turizmus felvirágoztatásához, a rendezvényekhez szükséges támogatást így adományokból, pályázatokból kénytelenek összekalapozni a szervezők.

Mester András úgy látja, nagy előrelépést jelentene, ha a környező településeknek sikerülne összehangolniuk ez irányú erőfeszítéseiket, ami legtöbbször nem annyira anyagiakat, mint inkább segítő szándékot, tenni akarást igényelne. Mint mondja, már vannak is ez irányba mutató biztató kezdeményezések, mint amilyen például a csetfalvai töltöttkáposzta-főző fesztivál, s a szomszédos falvak is gondolkoznak a településükhöz köthető rendezvényeken. Minél több rendezvény kellene, s célszerű volna arra törekedni, hogy azok többnaposak legyenek, ha azt szeretnénk, hogy a jelenleginél több vendégéjszakát kössünk le, s a vendég több pénzt költsön el minálunk, megélhetést teremtve ezáltal a helybelieknek, vonja le a következtetést Mester András. Mindez persze sok munkát és jó ötleteket igényel, hiszen nem egyszerű konkurálni a hegyvidéki régió kínálta lehetőségekkel, azzal az adottságával, hogy ásványvizeivel, sípályáival egész évben programmal tud szolgálni az odalátogatónak.

Ugyanakkor nem is lehetetlen megtalálni a helyünket ebben a versenyben, mondja Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettese, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, aki szerint az előrelépéshez elengedhetetlen a szakmai fejlődés, a turizmust szervező, összefogó professzionális cégek megjelenése a régióban. Legalább ennyire fontos, véleménye szerint, hogy az állam s az önkormányzati rendszer is támogassa az ágazatot. E tekintetben egyaránt szükség van a vállalkozások támogatására és a települések arculatának, infrastruktúrájának fejlesztésére, ami nélkül gyakorlatilag elképzelhetetlen a turizmus, véli Brenzovics László.

pszv

Kárpátalja

« Vissza az előző oldalra