verecke tour
Tourinform és Szolgáltató Iroda
90200 Beregszász, Bethlen Gábor u.2., Kárpátalja, Ukrajna,
Pásztor Ferenc Közösségi Ház épülete
mob:+380-507-453-457 (UA), 06 20 4981423 (HU)
verecke7@gmail.com  |  http://karpataljaturizmus.hu

Kárpátaljai utazások · Programajánlók · Kárpátalja újrafelfedezése

Kárpátalja újrafelfedezése

vágyódók legnagyobb örömére.

Vereckei-szoros honfoglalás-emlékműveFigyelemre méltó a magyar és az ukrán határközelség, amely újabb, a határon átnyúló, igazi honismereti turisztikai, kulturális és gasztronómiai felfedezések gazdag tárházát kínálja föl.

Az I. világháború romhalmazzá változtatta az alighogy megindult turizmust. Az 1930-as években Csehszlovákiához tartozó Kárpátalján aszfaltborítású utakat építettek, turisztikai klubokat hoztak létre, egyre több külföldi autó jelent meg a térségben – ez újabb virágkorát jelentette a turizmusfejlődésnek.

A szovjet-turizmustól az ukrajnai rendszerváltásig

A II. világégés ennek is véget vetett. 1939-ben újra Magyarországhoz került Kárpátalja, amikor is a turizmusra, idegenforgalomra nagyobb gondot fordítottak, de csak részsikereket érhettek el, hiszen néhány év múlva a Szovjetunióhoz került a kárpátaljai térség. A szovjet mintájú turizmus az Ungvár megyében szakszervezeti, katonai, illetve pártüdülők fogadták, várták a Szovjetunióból érkező „üdülő”-tömegeket. Ebben az időben épültek az új szovjet típusú turistaszállók Munkácson, Ungváron, Kőrösmezőn és a kistérségekben. (A vendéglátók a bevételek csak 10 százalékát fordíthatták fejlesztésekre!)

Az 1990-es évekig működött Kárpátalján a turisztikai szovjet-rendszer. Az immáron legújabb rendszerváltás meghozta Ukrajna függetlenségét, benne Kárpátalja önálló megyévé válását is. A rendszerváltás első néhány évében a szovjet-turizmus semmivé foszlott. A szállodák, panziók, tönkrementek, turistákat pedig nagyítóval kellett keresni. Majd a magánvállalkozók vették kezükbe a sorsuk irányítását, fejlesztését: 4-5 éve gombamód szaporodnak Kárpátalján is a 3, 4 csillagos szállodák, hotelok mellett a turista-panziók is.

A falusi turizmus szövetség a vendégvárás „motorja”

Lényeges és fontos momentum, hogy a kárpátaljai megyerészben is igyekeznek felzárkózni turisztikai szempontból Európához: igényes, minőségi szállásokat, szolgáltatásokat lehet vásárolni. Kárpátalján megindult a szervezett utazási irodák létrehozása-működése, szintén szervezeti formában fejlődik a falusi turizmus, a Beregszász és Térsége Falusi Turizmus Szövetsége jeleskedik szakmai szervezésében, tevékenységében. Kárpátalja épített és természeti adottságainak köszönhetően egész évben várja, fogadja a turistákat, kínálva a minőségi szolgáltatásaikat. Óriási fejlődés előtt áll a téli, illetve az extrém-turizmus is, természetesen a vendégfogadás-vendégvárás fejlesztése, gyarapodása mellett.

Miért érdemes elmenni Kárpátaljára? A szép természeti értékei mellett az épített és leginkább a sokaságos magyar történelmi emlékhelyek fölkeresése okán is. De, természetesen a turisztikai, rekreációs, kulturális, (ruszin) gasztronómiai és más szolgáltatások igénybevétele szintén csábítóan csalogatnak.


A széppé varázsolt ungvári zsinagóga
Fölkeresendő, kutatandó kárpátaljai nevezetességek

Ungvár és környéke, ungvári vár, skanzen (Kárpátalja népi építészetének tárlata), Európa leghosszabb hársfasora (2,5 km az Ung partján), nevickei vár, fatemplomok, görögkatolikus kolostorok, Árpád-vonal maradványai (betongúlák), II. világháborús emlékmű a magyar katonák emlékére, valamint a XIX. században a térségbe becsapódott meteorit maradványai, de gyönyörű természeti környezetben barangolhatunk az Uzsoki-hágóig.

Rónafüred (Lumsori) – az 1600-as évektől ásványvizes gyógyüdülő. A hely ma Kárpátalja legkülönlegesebb fürdőhelye. Egy több száz éves üstbe ásványvizet töltenek, valósággal „megfőzik” a vendégeket. A fürdőt egész évben ki lehet próbálni, különösen télen nagy élmény a gőzölgő üstben ülve figyelni a környező, hóval borított tájat. A XI. században épített Gerényi rotunda hatkaréjos körtemploma mellett a templomos lovagrend által a XIII. század elején épített szerednyei várat érdemes fölkeresni.

Munkács és környéke. Vár, fejér ház a Rákócziak nyári rezidenciája, Európa legrégebbi pravoszláv kolostora (XI. század), ásványforrásokra épült szanatóriumok, Szolyván emlékpark a sztálini rezsim magyar áldozatainak ”malenykij robot” mementója, 35 000 férfit hurcoltak el, több, mint a fele odaveszett, nem tért vissza a családjához. A Schönborn-kastélyt állítólag az asztronómia jegyében tervezték: 365 ablaka, 52 helyisége és 12 bejárata van. A csodálatos parkban található az Osztrák-Magyar Monarchia kontúrját követő mesterséges tavacska. A kastélyt a németek 1942-ben alakították kórházzá. Napjainkban a Kárpáti Szanatórium található benne. Beregszentmiklóson a Telegdy-Rákóczi kastélyt érdemes alaposabban szemügyre venni. A későreneszánsz stílusban épült kastélyban több hírneves személy is megfordult, így többek között Zrínyi Ilona is gyakran tartózkodott itt. Többször találkozott itt későbbi férjével Thököly Imrével. II. Rákóczi Ferenc fejedelem is gyakran járt Beregszentmiklóson. A Vereckei-hágó meghódítása nyomán a szépséges természeti-történelmi környezetben megcsodálhatjuk a honfoglalási emlékművet.

Beregszász és környéke. Beregszász a kárpátaljai magyarok szellemi központja. A Beregvármegye megyeházát állítólag Ybl Miklós tervei alapján építették. A városban a Petőfi-szobor a régi Beregvármegyei kaszinó - jelenleg Arany Páva étterem előtt látható. A híres színésznő Fedák Sári kastélyát is érdemes fölkeresni (Beregszászban született az énekesnő). Báró Perényi Zsigmond szülőháza, majd a Kárpátaljai Magyar Főiskola (1994-től működik) ad kutatási lehetőséget. A Bethlen-Rákóczi kastély néhány termében 2000-ben kezdi meg működését a Beregvidéki Múzeum Beregszászban. A múzeumban a Kárpátalja paraszti életének mindennapi kellékei és iparának alkotásai, numizmatikai gyűjtemény, Fedák Sári-képeslapgyűjtemény, Kárpátalja 1939-es visszafoglalása képekben kiállítás és sok más érdekesség tekinthető meg.

A tiszacsomai emlékparkot sem szabad kihagyni, hiszen Árpádkori temetkezési helyet és korabeli település nyomait találták meg a múlt század 80-as éveiben, a 90-es években emlékparkot hoztak létre. Esze Tamás emléktábla - a Rákóczi felkelés egyik helyszíne Beregszász-közel száz emlékmű és emléktábla emlékezik magyar írókra, költőkre, hősökre a múltból, akiknek kötődésük volt e vidékhez.

Nagyszőlős és környéke. Turul-emlékmű Tiszaújlakon a Tisza partján, Perényi Zsigmond-kastély, Bartók szobor (9 éves korában itt adta az első nyilvános hangversenyét, ahol az Ugocsai vármegyeházában saját szerzeményét „A Duna folyása” és A ”Tisza csobogása” címűt adta elő. Kankó vára, a királyházai Nyalábvár Kárpátalja egyik legrégibb várai közé tartozik. A XIII. század végén épült és már akkor Nyalábvárnak említik a korabeli okmányok. A Nyalábvár falai között alkotott Ilosvai Selymes Péter lantos, énekszerző, aki az énekes epika szinte minden változatát művelte.

Máramaros - Felső Tisza vidék. A Huszti vár építése a legenda szerint 1090-1191 között történt. A mohácsi vész után az Erdélyi Fejedelemség kulcsfontosságú vára volt. A Nárciszok-völgye: A Huszti járás területén található a Nárciszok-völgye (a Kiresi-réten) az egyik legnagyobb olyan terület Kárpátalján, ahol a Kárpátok egyedi növényeit és állatait őrzik. A természetvédelmi masszívum összterülete 256,5 hektár. Técsői fakazettás (200 kazetta díszíti a mennyezetet) mennyezetű templom, Kossuth-szobor, Hollósi Simon mellszobra látható itt.

Fekete-Tisza forrás: 1268 méteren ered a Fekete – Tisza, Okulanyeregnél, Kőrösmezétől 22 km-re, ahonnan dzsipekkel utazunk tovább úttalan utakon a Tisza forrásához. Rövid, 1,5 km gyalogtúrára kell felkészülni, hogy elérjük a forrást. A Színevéri-tó Kárpátalja legnagyobb természetes keletkezésű tava, átlagosan 8-10 méter mély vizű tó.

Liszicsevói Hámor kovácsműhely: a XIX. század második felében Kárpátalján a hegyvidéken számos helyen bányásztak vasércet. Akkoriban több kisebb-nagyobb vasgyár, vashámor működött. Ezek közül egyedül a rókamezői kovácsműhely maradt meg, amelyik szerencsésen átvészelte a szovjet éra viszontagságos évtizedeit is.

Hoverla (2061 méter) - az ukrán Kárpátok legmagasabb csúcsa, túrákat szervezünk, Juscsenko elnök minden évben megmássza ezt a csúcsot a támogatóival. Több százan, sőt ezren is követik évente
Dzsippes túra a Tisza eredetéhez - úttalan utakon, fenyveserdőn keresztül haladva, 20 km-re Kőrösmezőtől van a Fekete ág, ezt hódítja meg több ezer turista évente, főleg magyarországiak.

A legmagyarabb folyó, a Tisza mindkét forrásága Kárpátalján ered. A Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza Rahónál egyesül, s innen már Szőke-Tiszaként rohan az alföld felé. Sok évvel ezelőtt a Tiszán tutajokon úsztatták le a hegyvidéken kitermelt fát, sót és a megtermett gyümölcsöt.

Egyéb látnivalók, turisztikai tevékenységek, szolgáltatások

Fatemplomok (kb. 60 épségben maradt templom) műemlékké vannak nyilvánítva (főleg görögkatolikus istenházakról van szó, a hegyekbe építették). Fogadják a fejlődésben-fejlesztésben leledző téli turizmus képviselőit, modern szolgáltatásokat biztosító lesiklópályák várják a tél szerelmeseit. Az extrém sport és kikapcsolódás híveit sziklamászás, kvadroterepjáró-verseny (évente szervezik), raftingozás a Tiszán jelent érdekes választék-palettát. A többszázezer hektárnyi védett terület, őserdő kiváló vadászterület is egyben. De természetesen Kárpátalja rengeteg kolostora, és egyéb, turisztikai, kulturális és gasztronómiai fesztiválok sokaságával várja az oda látogató turistasokaságot.


Szolyva: 12 000 magyar férfi elhurcolásának emlékparkja
Kárpátalja turisztikai jövője – szakmai szentenciákkal

Új desztináció, sok évtizeden keresztül csak megszabott helyen és formában létezett a turizmus, Terra Incognita néven emlegették sok évszázadon keresztül (Ismeretlen föld). Négy EU-tagországgal határos, a határon átnyúló kapcsolatok révén fejleszthető és új érdeklődőket vonz ezekből a régiókból, különös tekintettel Magyarországra, Szlovákiára és Csehországra (akiket nem kis nosztalgia köt a vidékhez). Ukrajna 48 milliós, hatalmas piac, a volt Szovjetunió 15 köztársaságának állampolgárai (nosztalgiáznak) óriási piac.

Előnyt jelent, hogy Ukrajnának mindösszesen két fontos rekreációs régiója van, a Krím-félsziget és a Kárpátok, ennek része Kárpátalja, ökölógiailag tiszta és nincs szükségük vízumra sem az ukrán, sem a volt SZU-állampolgároknak. Négyötöd része Kárpátaljának erdő, rengeteg patak, folyó, vízesések, tavak, amelyek sok esetben még feltáratlanok, az érintetlen természet világa, ezt kell megőrizniük, illetve tiszteletben tartaniunk közösen a szomszédokkal. Ezért is nagyon fontosak a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztése.

Égetően szükséges fejleszteni: a még létező és megmaradt műemlékek védelmét, újak, erre érdemes építmények feltárását. A közutak mielőbbi fejlesztése, az autópályák megépítése sem késlekedhet tovább.

Kárpátalja turistacsalogatójaként színes programajánlatok kidolgozását kell megvalósítani, ezzel párhuzamosan erős reklám-, illetve PR-tevékenységet szükséges folytatni. Az idegenvezetők képzését nem csak ukrán nyelven javallott elérni, továbbá a vendéglátó-ipari iskolák tanulóit és hallgatóit magas színvonalú képzésben kell részesíteni. Hatóságilag érvényt szerezni a turisztikai törvények, szabályok betartatására, hogy az, illegálisan, képzés nélkül tevékenykedők e szférából „kihulljanak” a rostán - rettenetesen rontják az előírások szerint tevékenykedő szakmabeliek hitelét.

Szót kell ejteni a schengeni határátkelésről is. A magyar oldalon jogszerűséggel kőkeményen védik az Európai Unó érdekeit. Az ukrán oldalon a sokaságos adminisztráció, meg az olykor „köhögő” számítógéprendszer marasztal kényszerűségből a határátlépésre jelentkezőket. Szerencsés esetben 1-1,5 óra között „gyorsnak” mondható haladással bejuthatunk, vagy kijuthatunk az államhatáron. Regélnek azért többórás várakozásokról is…

Végkövetkeztetés: van jövője Kárpátaljának a turizmus terén. Az egyik legfontosabb gazdasági ágazata kell, hogy legyen, meg lehet kockáztatni: legfontosabb, hiszen földrajzi elhelyezkedése, történelmi múltja színes kultúrája, hagyományai ezt megalapozzák. Érdemes Kárpátalját „megcélozni” – turisztikailag, kulturális és gasztronómiai szempontból is.

Köszönet illeti Csizmár Saroltát, a Beregszász és Térsége Falusi Turizmus Szövetség elnökét, aki a cikk megírásához rengeteg háttérinformációt biztosított.
László Gyula
« Vissza az előző oldalra