Kárpátaljai utazások · Programajánlók · Felavatták a Tiszabökényi Turul-parkot

Két éves előkészületek és tervezgetéseket követően a Pro Patria Magyarságért Civilszervezet a magyarországi székhelyű Hét Határ Határon Átnyúló Önkormányzati Szövetséggel közösen megalapította a Tisza­bö­kényi Turul-parkot, melynek avató ünnepségére április 18-án került sor. Sztojka Vanessza előadásában felcsendült a Honfoglalás című film betétdala, melynek közismert sora a Szállj, szállj sólyomszárnyán az ünnepség alapgondolatára, a mindenkit megillető szabadság érzésére utalt. A „lélek szárnyalása” a program szerint a tiszabökényi kultúrház növendékeinek műsorával folytatódott ezen a verőfényes napon. A gyerekek színpadi jelenettel készültek; felidézték II. Rákóczi Ferenc 1703-as hazatérését Lengyelországból. Történelmi pillanat volt, amikor a nagyságos fejedelem találkozott az őt hazahívó kurucokkal. Ezt a különleges találkozást nézhette végig a közönség a 21. századba ágyazva, de megőrizve a 18. század elejének drámaiságát. A dátum jelentőségének tudatában „lovagolt hazafelé” II. Rákóczi Ferenc, illetve az őt megszemélyesítő Ilosvai Róbert, akit Bercsényi Miklós (Illyés Attila), Vak Bottyán János (Kincses Levente) és Károlyi Sándor (Gajdos Artúr) követett illendő távolságból. A Rákóczi-indulóra menetelő kuruc jobbágyok (megformálóik: Der­bák Gergő, Illyés Richárd, Gacsai Alex, Bárdecka Boglárka) találkozása a nemes urakkal szerencsés fordulatot vett a magyar nemzet jövőjének szempontjából: „Itt az idő, erőnkkel, eszünkkel harcolni a jogtiprás ellen. De győzni csak úgy tudunk, ha összefogunk: nemesek és parasztok együtt kell, hogy küzdjenek!” A pontos történéseket krónikás (Ilosvai Ágnes) kommentálta, Rákóczi Vallomásaiból pedig kitűnt – Jak Nikolett tolmácsolásában –, mire törekedett Rákóczi a szabadságharc megkezdésekor. Tiszabö­kénynek és a szabadságharcnak az összefonódása többször is kiemelésre került - nem véletlenül. Tiszabökény és Tiszabecs között harcoltak egykor azok a kurucok és labancok, akiknek csatáiról a gyerekek ízelítőt adtak verses, mondákat ídéző előadásukkal is: Rákóczi fája (Danku Dominika), Pálfüzes mondája (Magya­ri Ágota), Haj Rákóczi, Bercsínyi! (Oroszi Richárd, Kegyes Márk). Király Benedek Lőrinc szerzeményét: A hős Turul-madarat Marosnyicsenkó Jennifer, Marosnyicsenkó Beatrix és Cigus Edina vitte színre, de a Turulról hallhatottak még többet is a jelenlévők. Turjanica Tímea, Bodnár Vivien és Dudics Krisztína foglalta össze a legjelentősebb gondolatokat, melyeket a kárpátaljai magyarság a magyar nemzet ősmadaráról és a Turul-emlékműről tud. Kokas Károlynak és zenekarának produkciója csatlakozott az ünnepség gondolatvilágához; ők húzták a talpalávalót Jakab István és Kokas Krisztina lendületes szatmári tánca közben is.

Bodnár József, a Pro Patria Magyarságért Civilszervezet elnöke megköszönte a résztvevőknek a hozzájárulást ahhoz a kulturális kezdeményezéshez, melynek a Tiszabökényi Turul-park remélhetőleg csak az első, de nagyon fontos állomása. Üdvözölve a vendégeket átadta a szót Illés István polgármesternek, aki kiemelte: „Sok szép pillanatnak lesz ez a park még tanúja, mely a tiszaháti lakosságról ad hírt az információs táblák segítségével és betekintést enged a múltjába, illetve a jelenébe. A Turul-emlékmű mellett immár parkkal is büszkélkedhet a tisza­bö­kényi lakosság, amelyet gondjaira bíztak.”

Dr. Becsey Zsolt, a Hét Határ Határon Átnyúló Önkormányzatok Szövetségének elnöke Emsének álmáról beszélt: „Emese tudta, hogy a fia kiválasztott lesz és a sólyommadár ivadékaként a magyarokat a szabadság felé viszi… Emesének az álma teljesült… Én elnöke lehetek egy olyan szövetségnek, melyet megboldogult kollégám, Pálffy István európai parlamenti képviselő alapított azzal a céllal, hogy a Kárpát-medencében olyan, a magyar kultúra iránt érző önkormányzatokat fogjon össze, amelyek így egységet mutatnak; megmutatják, hogy tudunk európai módon működni… és anélkül, hogy bántanánk másoknak a kultúráját, meg tudjuk a sajátunkat őrizni”.

Juhász Vaszil, a Nagy­szőlősi Járási Kulturális és Turisztikai osztály vezetője is csatlakozott az örömérzéshez, hogy olyan kulturális helyszínnek az átadására került sor április derekán, amely összeköti a nemzeteket. Zubánics Lász­ló történész pedig történelmi visszatekintésében emlékezett a környező települések és II. Rákóczi Ferenc közötti kötelékre. Az ünnepség végén koszorúkat helyeztek el a Turul-emlékműnél örök emlékezetül erre a napra. „Csak Istené legyen minden dicsőség” –ahogy a gyerekek is énekelték –, hogy Kárpátalja egy újabb szép kulturális emlékkel gyarapodott.